Szeretem a sajtokat, szerintem mindig is szerettem. Családomban viszonylag gyakran fogyasztunk különböző fajtákat, amiket többnyire jól ismert szupermarketben vásárolunk. Emlékszem viszont, hogy többször vettünk házi juhsajtot alföldi ismerőseinktől, akik hobbiként foglalkoznak sajtkészítéssel. Gyerekként mindig érdekességnek számított, nagyon szerettük a fűszeres sajtkülönlegességeket.

Igazán nyáron nyert új értelmet számomra a sajt fogalma. Barátommal egy már hagyományosnak tekinthető baráti összejövetelen vettünk részt a Mezőszilason, ahol barátaink – tudva, hogy nagy örömmel hódolunk a kulináris élvezeteknek  - elkísértek minket egy falubeli nénihez, aki az unokái tehéntej-érzékenysége miatt elkezdett kecskéket tartani és megtanult sajtot készíteni. Barátaink gyakorta vesznek kecskesajtot a nénitől, aki széles választékban készíti a legkülönbözőbb sajtokat: borsos, fokhagymás, lilahagymás, füstölt, zöldfűszeres, paprikás és ezek különböző kombinációiban készülnek a sajtok, melyekre olyan nagy igény mutatkozik a faluban és a környéken, hogy a néni esetenként nem tud adni mindenkinek.

Nagy örömünkre szolgált, hogy volt alkalmunk bepillantani a sajtkészítésbe is, láttuk, ahogy forrt a tej, elmesélte nekünk, hogy milyen hőmérsékleten milyen feladat van a sajttal. Annyira igazi és őszinte volt, hogy elhatároztuk, megpróbálunk minél gyakrabban IGAZI sajtot fogyasztani.

Ezért választottam a K É Z M Ű V E S   S A J T témát 

Remélem, most már ti is kíváncsiak vagytok, hogy készül a kézműves sajt. 

Alapvetően a legfontosabb jellemzője, hogy nem ipari mennyiségben, ipari technológiával, gépesítve készül, hanem kisebb mennyiségben, részben vagy teljesen kézi megmunkálással.

Röviden leírom a lépéseket: 

1. lépés: Az alvasztás
A friss tejet felmelegítik 38-40°C-ra, fölözik és beállítják a zsírtartalmát. Felmelegítik 70°C-ra 15 másodpercig, ezáltal történik a pasztőrözés, majd hozzáöntik és elkeverik benne az oltót és a sajtkultúrákat. Ezt követően 30°C-on alvasztják a tejet 30-40 perc alatt.

2.lépés: Az alvadék felaprítása
A kocsonyaszerű anyagot felaprítják a tetszőleges méretre. Ezt követően 38-40°C-os utómelegítsére kerül sor 15 perc erejéig.

3. lépés: Sajtformázás
A kívánt formára alakítják a sajtot, választott formájú edények, kendők segítségével. Ekkor adja le a savót is a „sajtanyag”. 

4. lépés: Sajtpréselés
A préselés által, hogy tömör, szilárd sajt alakuljon ki, és a maradék savó is kicsöpögjön.

5. lépés: Sózás, sófürdő
Ezzel érhető el a sajt íze és tartóssága.

6. lépés: Érlelés

Forrás:  http://hazisajtkeszites.hu/sajtkeszites

Budapesten leginkább piacokon jutunk hozzá házi, kézműves sajtokhoz. Mivel nagyon megszerettem a kecskesajtot, ezért a kézműves kóstolás alkalmával is kecskesajtra esett a választás. Barátommal kedvenc piacunkon, a MOM Biopiacon jártunk. Imádjuk a hangulatát! A sok biostand szombat reggel… girbegurba igazi gyümölcsök, zöldségek, péksütemény illat, fonott kosarak… Na de térjünk is rá a lényegre: a sajt!

Egy tiszajenői bácsitól vettünk sajtot, aki családjával – két lányával és feleségével – tart kecskéket és foglalkozik sajtkészítéssel. Amikor nála jártunk, ő is megosztotta velünk a sajtkészítési fortélyokat. Sajnos nem érkeztünk időben, így már nem volt nagy választék. Miközben válogattunk, láthattunk képeket a családjáról és az állataikról. Rövid gondolkozás után a snidlinges kecskesajtra esett a választásunk. A gondosan becsomagolt sajt nagyon gusztusos volt, a bácsi javasolta, hogy kibontás után tekerjük be papírtörlőbe, hogy felszívja egy kicsit a nedvességet.

Hazaérve egyből megkóstoltuk. A korábbi tapasztalatinkhoz képest „kecskébb” illata volt, ami csak tovább erősített minket abban, hogy milyen jó dolog termelőktől vásárolni. Íze kellemes, hagymás, állaga friss és lágy volt. Friss bagettet ettünk hozzá, szerintem isteni volt! Pár nap alatt elfogyott az egész korong, de azidő alatt is éreztük – ahogy a korábbi posztban is olvashattátok – száradt, szikkadt a sajt a napok alatt, kicsit keményebbé vált.

Nagyon örülök, hogy Józsi bácsitól vásároltunk sajtot. Jó érzés, hogy termelők szívvel-lélekkel elkészített finomságait fogyaszthatjuk, melyeket gondossággal és szakértelemmel készít. Nincs két egyforma termék, ugyanakkor mindegyiknek megvan a saját különlegessége, sőt akár saját története is. 

Dóri